Szándékosan gyermekmentes

A felnőtt nőkre úgy tekint a világ, mintha vagy már anyák lennének, vagy anyák akarnának lenni. Más opció nincs. Ilyen alap hozzáállás mellett pedig nem csoda, hogy a legtöbb közéletben szereplő nő egyszerűen előnyére használhatja az anyaságát, mondván hogy ez bizonyítéka a gondoskodó jellemüknek, empátiájuknak, és hogy ezáltal milyen személyes számukra a jövő – mert hát a gyermekek, jajj, a gyermekeink! És persze, természetesen lehet valaki egyszerre anya, és olyan törődő/gondoskodó/empatikus ember, akinek számít a jövő generáció sorsa. A baj az állítás ki nem mondott, de erősen sugallt fonákjával van, miszerint a gyermektelen nők nem gondoskodók, önzőek, és szarnak a jövőre. Ez így, enyhén szólva, nem túl jó.

Habár a nőkön csattan jobban az ostor, a téma általános. Elvégre a termékenységgel kapcsolatos döntés (és annak társadalmi és politikai következményei) mindenkit érintenek. Az öregedés és a gondviselés szükségessége univerzális kérdések. A munka/élet egyensúly megtalálása mindenkinél felmerül. Arról nem is beszélve, hogy férfiként sem tudom számon tartani, hányszor és hányan zaklattak már a gyerek témakörrel.

Beszéljünk hát egy kicsit a gyerekvállalásról, és annak sokszor el nem ismert opcionalitásáról, Amy Blackstone - Szándékosan gyermekmentes (eredeti címén Childfree by Choice) könyve segítségével. Mert habár a fogamzásgátlás mára már sokkal megbízhatóbb, mint a múlt században, a gyerekvállalás természetességét még nem sikerült hátrahagyni. A tartalom a következőképp alakul:

A mozgalom megszületése Az önző választás Az anyai ösztön mítosza Megkövült családkép Egy gyerek az egész falu felelőssége Idős kor egy nem idősekre tervezett világban