Milliókat érő szokások

Az ember, aki nem akart örökké gödröt ásni

Egy fiatal férfi áll egy értékesítési iroda sarkában, kávéspohárral a kezében, és nézi a kollégáját. Mindketten ugyanazt a terméket árulják, ugyanabban a városban, ugyanazokkal az árakkal. A fiatalember reggeltől estig dolgozik, házról házra jár, és alig keres annyit, hogy kifizesse a lakbért. A másik férfi viszont délben már végez, drága autóval jár, jól öltözik, és nyugodtnak tűnik. Ugyanaz a munka, gyökeresen más eredmény. A fiatalember hónapokig morfondírozott azon, hogy ez mennyire igazságtalan. Aztán egy nap valami egészen mást csinált: odament a sikeres kollégához, és megkérdezte tőle, mit csinál másképp.

Ezt a kérdést Brian Tracy tette fel. Nem fejezte be a középiskolát, mosogatott, gödröt ásott, gyári szalagok mellett állt, teherhajón dolgozott, és fizikai munkából bejárta fél világot. Huszonéves korában keveredett bele az értékesítésbe, és eleinte csapnivaló volt benne. A fordulat nem egy titkos képletből jött, hanem egyetlen szokásból: elkezdte figyelni és utánozni azokat, akik már elérték, amit ő szeretett volna. A sikeres kolléga elmondta neki, hogyan készül fel, hogyan tesz fel kérdéseket, hogyan zárja le az üzletet. Tracy lemásolta, és egy éven belül ő lett az iroda legjobb értékesítője. Onnantól nem állt meg: vezető lett, majd hetven könyv szerzője és a világ egyik legismertebb trénere. A „Milliókat érő szokások” ennek az egyetlen felismerésnek a kifejtése egy egész könyvön át.

A nyolcvan-húsz a fejedben van

Tracy abból indul ki, ami elsőre meghökkentő, aztán józan ésszel is belátható: az életünk nagyjából kilencvenöt százaléka szokás. Ahogy reggel felkelsz, ahogy a kávét főzöd, ahogy a munkahelyedre érsz, ahogy egy konfliktusra reagálsz, ahogy a pénzedet elköltöd: ezek túlnyomó része nem friss döntés, hanem berögzült minta. Nem újra meg újra eldöntöd, hogy fogat mosol. Egyszerűen megteszed, mert a tested évek óta ezt csinálja. Ez önmagában nem jó és nem rossz hír. Attól függ, milyen szokások futnak a háttérben.