Lifespan

A könyv 3 mondatban

Az öregedés a DNS információvesztésének eredménye, ugyanakkor a folyamatot lehet segíteni.

Génjeinket úgy is programozhatjuk, hogy tovább éljünk.

A telomerek rövidülése szolgál az öregedés egyik elsődleges forrásaként.

Összefoglaló

Miért öregszünk?

Sinclair szerint az emberek mindig is elfogadták, hogy az öregedés az élet természetes velejárója, ugyanakkor kevesen kérdőjelezték meg, hogy miért kell ennek így lennie.

A legrégebbi, Arisztotelészig visszanyúló elmélet szerint a faj érdekében öregszünk és halunk meg, hogy „helyet csináljunk” a következő generációnak. Ez része a csoportszelekcióelméletének - a fejlődés a faj, nem pedig az egyed javát szolgálja -, de ez az elmélet az 1950-es években kiesett a népszerűségből.

Rövid megjegyzés: Az önző gén című könyvében Richard Dawkins kifejti, hogy a csoportszelekció miért nem lehet helyes, mert a természetben megfigyelhetünk önző viselkedéseket, például azt, hogy az állatok akkor is versengenek a táplálékért és a társakért, amikor már mindenük megvan. Valójában az önző egyedek - azok, akik mások kárára hasznot húznak - gyakran előnyben vannak az önzetlen egyedekkel szemben, így nagyobb valószínűséggel maradnak életben és adják tovább génjeiket a következő generációnak. Ez a tény teljesen összeegyeztethetetlen azzal az elképzeléssel, hogy az evolúció a faj egészének javát szolgálja.

A jelenlegi elmélet szerint azért fejlődtünk ki, hogy elég sokáig túléljünk ahhoz, hogy szaporodjunk, és nem törődünk azzal, hogy mi történik ezután. Az evolúcióelméletben ezt antagonista pleiotrópiának nevezik: Ugyanazok a gének, amelyek segítenek a túlélésben és a szaporodásban, a szaporodóképes kor után romláshoz is vezetnek.